A katonai orvosi bizottság eljárása mozgósítás idején
Jogszabályi alapok:
- Ukrajna Alkotmánya
- Ukrajna törvénye a mozgósítási felkészítésről és mozgósításról
- Ukrajna Elnökének 2022. február 24-i, 65/2022 számú rendelete a teljes mozgósításról
- Ukrajna Minisztertanácsának 2024. május 16-i, 560 számú rendelete a mozgósítás alatti katonai szolgálatra történő behívás rendjéről, különleges időszakra vonatkozóan
- Ukrajna Honvédelmi Minisztériumának 2008. augusztus 14-i, 402 számú rendelete az Ukrán Fegyveres Erők katonai-orvosi szakvéleményezésének szabályzatáról
- Ukrajna Honvédelmi Minisztériumának 2017. november 20-i, 602 számú rendelete az állami légiközlekedés orvos-pilóta szakvéleményezésének szabályzatáról
Általános információk:
A sorozás során a polgárok egészségi állapotának minőségi felmérése, a szerződéses katonai szolgálatra való alkalmasság megállapítása, valamint a katonák, katonai szolgálatra kötelezettek és tartalékosok egészségügyi vizsgálata céljából az Ukrán Honvédelmi Minisztérium 2008. augusztus 14-én kiadott 402-es számú rendeletével jóváhagyásra került az Ukrán Fegyveres Erők katonai-orvosi szakvéleményezési szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat).
A katonai-orvosi szakvéleményezés meghatározza a sorozottak, katonák, katonai szolgálatra kötelezettek és tartalékosok egészségügyi alkalmasságát a katonai szolgálatra, megállapítja a betegségek, sérülések (sebesülések, agysérülések, fogyatékosságok) katonai szolgálattal való okozati összefüggését, továbbá meghatározza a katonák számára szükséges orvosi-szociális rehabilitáció és segítségnyújtás feltételeit.
A katonai-orvosi szakvéleményezés magában foglalja:
- orvosi vizsgálatot:
- sorozottak számára;
- katonák és családtagjaik számára (kivéve a szerződéses katonai szolgálat családtagjait); katonai szolgálatra kötelezettek és tartalékosok (tartalékos jelöltek);
- szerződéses katonai szolgálatra felvett polgárok számára;
- katonai felsőoktatási intézmények, katonai egységek és szakképző katonai iskolák hallgatói (a továbbiakban: SZKIH), katonai líceumok diákjai (a továbbiakban: liceisták) számára;
- katonai szolgálatból leszerelt személyek számára;
- a katonai szolgálatra, illetve a katonai felsőoktatási intézményekben történő tanulmányokra való alkalmasság megállapítását;
- a betegségek, sérülések (sebesülések, agysérülések, fogyatékosságok) katonai szolgálattal való okozati összefüggésének megállapítását a katonák, katonai szolgálatra kötelezettek, tartalékosok és leszerelt személyek esetében, valamint a halálhoz vezető betegségek és sérülések esetében.
Az orvosi vizsgálat (katonai-orvosi szakvéleményezés) eredményeit a sorozottak, katonai szolgálatra kötelezettek és tartalékosok egységes nyilvántartásába vezetik be az előírt jogszabályi rend szerint.
A katonai orvosi bizottság (KOB) vizsgálatának dokumentumai háborús időszakban
- Az orvosi vizsgálatra szóló beutaló a KOB-hoz;
- Egészségügyi könyv;
- Személyazonosság igazolása (katonai igazolvány vagy tiszti igazolvány);
- Orvosi jellemzés (háborús időszakban nem kötelező dokumentum);
- Szolgálati jellemzés (háborús időszakban nem kötelező dokumentum);
- Az eredeti igazolás a sérülés körülményeiről a katonai egységtől;
- Hitelesített másolat a baleseti jegyzőkönyvről (a jegyzőkönyvet nem állítják ki harci cselekmények során szerzett sérülések esetén, csak szolgálati sérülés esetén, például kéztörésnél);
- Harci műveleti résztvevő igazolvány (amennyiben van);
- Személyi iratokból kivonatok és egyéb igazoló anyagok a harci műveleti résztvevő katonák számára. A kivonatok lehetnek fénymásolatok, de azokat a megfelelő hivatalos személyeknek és a katonai egység bélyegzőjével kell hitelesíteni.
A Területi Toborzó és Társadalmi Támogatási Központ (TTK és SZTK) katonai orvosi bizottsága (KOB)
A TTK és SZTK KOB-ját a járási (városi) TTK és SZTK keretében hozták létre, és a szabályzat alapján jogosult határozatokat hozni.
Háborús időszakban a betegségigazolások és a katonai szolgálatra alkalmatlanságot megállapító határozatok ellenőrzése a TTK és SZTK-nál benyújtott orvosi dokumentumok alapján történik, szükség esetén pedig ellenőrző orvosi vizsgálatot végeznek a végleges állásfoglalás előtt a rendes KOB-nál.
Az orvosi vizsgálatok, laboratóriumi és műszeres vizsgálatok időtartama, beleértve az esetleges további vizsgálatokra, laboratóriumi tesztekre történő beutalást is, az egészségi állapot teljes és objektív megismerése érdekében történik, és nem haladhatja meg a 14 napot (a Szabályzat I. fejezet 2.8 pontja szerint).
A TTK és SZTK KOB határozatai
A TTK és SZTK katonai orvosi bizottságának (KOB) határozata a katonai kötelezettségre való alkalmasságról, amely békeidőben a nyilvántartási célokra készült, az orvosi vizsgálat befejezésétől számított 5 évig érvényes.
A járási és városi TTK és SZTK KOB határozata a katonai kötelezettségre való alkalmasságról mozgósítás, illetve rendkívüli állapot idején az orvosi vizsgálat befejezésétől számított 1 évig érvényes.
Rendkívüli állapot idején a járási és városi TTK és SZTK KOB határozatai a katonai szolgálatra alkalmatlanságról a katonai kötelezettségre kötelezettek esetében a következők szerint kerülnek kiállításra:
♦Betegségi bizonyítványok (a Szabályzat 11. melléklete) három példányban, amelyek legkésőbb az orvosi vizsgálat befejezésétől számított 10 napon belül, a területi illetékesség szerint a megyei (Kijevi és Szevasztopoli városi) TTK és SZTK KOB-jának ellenőrzésére kerülnek továbbításra, majd a katonai orvosi vizsgálat végrehajtásáért felelős állandó KOB-höz jóváhagyásra.
Egyéb, rendkívüli állapot idején kiadott járási és városi TTK és SZTK KOB határozatok:
♦Katonai orvosi bizottsági igazolás formájában (a Szabályzat 4. melléklete) három példányban.
A TTK és SZTK KOB „Ideiglenesen alkalmatlan katonai szolgálatra (megjelölve az ismételt vizsgálat dátumát)” megfogalmazású határozatai az orvosi vizsgálat befejezésétől számított 5 napon belül ellenőrzés céljából a megyei (Kijevi és Szevasztopoli városi) TTK és SZTK KOB-hoz kerülnek továbbításra.
Az orvosi vizsgálaton átesett személy részére a KOB igazolásának egy példányát aláírással és az átvétel dátumával kell átadni (a Szabályzat II. rész, 3. fejezet, 3.8 pont).
A sorozásra kötelezettek orvosi vizsgálatának lebonyolítása
▷A sorozási körzetek járási (városi) TTK és SZTK keretében vagy az egészségügyi intézmények állami vagy önkormányzati tulajdonában lévő praxisánál orvosok által, akik részt vesznek a TTK és SZTK KOB munkájában.
▷ Az Autonóm Krími Köztársaság, valamint a megyei és Kijev városi TTK és SZTK gyülekezési pontjain a sorozásra kötelezettek orvosi vizsgálatát az ideiglenes állományú gyülekezési pont egészségügyi osztályának orvosai végzik, akik állami vagy önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézményekből kerülnek ki.
A sorozásra kötelezettek (elő-sorozásra várók) orvosi vizsgálata magában foglalja az alábbi szakorvosokat:
- sebész,
- terapeuta (általános orvos – családorvos),
- neurológus,
- pszichiáter,
- szemész,
- fül-orr-gégész,
- fogorvos,
- bőr- és nemibeteg szakember,
- szükség esetén más szakterületek orvosai, akik állami vagy önkormányzati egészségügyi intézményekből kerülnek ki.
Az orvosok személyi összetételét a járási/községi államigazgatási hivatal vezetőjének rendelete hagyja jóvá.
Évente, a polgárok sorozási körzetekhez történő előzetes beosztása előtt a járási (városi) TTK és SZTK az alábbi szervektől kér be dokumentumokat:
1. Egészségügyi intézmények (elsődleges orvosi ellátást nyújtó orvosok) – ambuláns (kórházi) betegkartonok kivonatai a 027/o formanyomtatvány szerint, amelyet az Ukrajna Egészségügyi Minisztériuma 2012. február 14-én kiadott 110-es számú rendelete hagyott jóvá („Az elsődleges nyilvántartási dokumentáció formái és kitöltési útmutatója az egészségügyi intézmények számára, függetlenül azok tulajdonformájától és alárendeltségétől”), valamint az egészségügyi vizsgálat adatai a sorozásra kötelezettek egészségi állapotáról (nem szükséges, ha az adatok elérhetőek az Egészségügyi Elektronikus Rendszerben – EHR);
2. Azok az orvosok, akik elsődleges orvosi ellátást nyújtanak, és akikkel szerződéskötés történt – egészségügyi jellemzések az elő-sorozásra várók számára a 2002. március 21-i 352-es számú Kormányrendelet 3. mellékletében meghatározott formanyomtatvány szerint (nem szükséges, ha az adatok elérhetőek az EHR-ben);
3. A járási államigazgatási hivatalok (helyi önkormányzati szervek) szociális védelmi osztályai – adatok a fogyatékkal élő személyekről;
4. Speciális iskolák, szanatóriumi iskolák, szociális rehabilitációs iskolák, tanulási és rehabilitációs központok – orvosi-pedagógiai jellemzések beszerzése;
5. A járási államigazgatási hivatalok (helyi önkormányzati szervek) egészségügyi osztályai – adatok azokról az egészségügyi intézményekről, amelyekhez a sorozási korú polgárok orvosi vizsgálatra és kezelésre lesznek hozzárendelve, valamint azokról a személyekről, akik az elmúlt hat hónapban vírusos hepatitiszben, tífuszban, paratifuszban, dizentériában vagy más fertőző betegségekben szenvedtek.
Az egészségi állapot és a katonai szolgálatra való alkalmaság értékelése a Betegségek Jegyzékének I. oszlopával, valamint az egészségi állapotra vonatkozó kiegészítő követelmények táblázataival (a továbbiakban: KKT) összhangban történik.
A sorozásra kötelezettek (elő-sorozásra várók) vizsgálata során az orvosok megállapítják egészségi állapotukat és katonai szolgálatra való alkalmasságuk fokát.
Figyelembe veszik a betegség vagy testi fogyatékosság jellegét, azok súlyosságát, a funkcionális zavarokat, továbbá a vizsgált személy képzettségét, szakmáját, tényleges munkaképességét, valamint az adott fegyvernem, haderőnem vagy más katonai alakulat szolgálati követelményeit.
Az orvosi vizsgálat során a sorozásra kötelezett (elő-sorozásra váró) további egészségügyi dokumentumokat is benyújthat egészségi állapotáról. Az orvosoknak ezen dokumentumokban foglalt adatokat figyelembe kell venniük a katonai szolgálatra való alkalmasság megállapításakor, és azokat az Elektronikus Egészségügyi Rendszerbe (EHR) kell rögzíteniük.
Az orvosi vizsgálat befejezése után minden orvos az Ukrajna 2002. március 21-i 352/2002. számú Kormányrendelete alapján készült polgári katonai sorozásról és szerződéses katonai szolgálatra történő felvételről szóló szabályzatban előírt adatlapon és egyéb dokumentumokban rögzíti:
- a megállapított diagnózist;
- az orvosi vizsgálat időpontját;
- az egészségi állapot alapján a katonai szolgálatra való alkalmasság megállapítását, valamint a haderőnem, fegyvernem vagy egyéb katonai alakulat szerinti besorolást;
- aláírását és személyes pecsétjét.
Az orvosok továbbá az egészségügyi adatokat az EHR megfelelő nyilvántartásába is bejegyzik.
A sorozásra kötelezettek esetében, akiknél olyan betegségeket vagy eltéréseket találnak, amelyek miatt ideiglenesen alkalmatlannak (vagy alkalmatlannak) minősülnek a katonai szolgálatra, az orvos a KKT szerint elkészíti a zárójelentést. A zárójelentést az orvos írja alá, köteles megjelölni a vizsgálat dátumát, a katonai szolgálatra való alkalmasságra vonatkozó megállapítást, a haderőnem vagy fegyvernem szerinti korlátozásokat, valamint az illetékes sorozóbizottság (besoroló bizottság) orvos tagjának aláírását is.
Azokat a sorozásra kötelezetteket, akiket a besoroló bizottság alkalmatlannak minősített a katonai szolgálatra, ellenőrzés céljából az Autonóm Krími Köztársaság, megyei, Kijev és Szevasztopol városi TTK és SZTK KOB-hoz irányítják további orvosi vizsgálatra.
A KOB TTK és SZTK a sorozásra kötelezettek vizsgálata után az alábbi határozatok egyikét hozza:
alkalmas katonai szolgálatra;
ideiglenesen alkalmatlan katonai szolgálatra, kezelést igényel a következő egészségügyi intézményben: _______________ (meg kell jelölni az intézményt és a várható kezelési időt);
további orvosi vizsgálatra és ismételt orvosi megtekintésre irányítandó: _______________ (meg kell jelölni az ismételt vizsgálat időpontját);
békeidőben alkalmatlan katonai szolgálatra, háborús időszakban korlátozottan alkalmas;
alkalmatlan katonai szolgálatra, törölve a katonai nyilvántartásból.
A KOB határozatát a KOB igazolással dokumentálja. A határozatot a besoroló bizottság orvosa rögzíti a sorozásra kötelezett adatlapon (a gyülekezési pont orvosi vizsgálati kártyáján). Ezen túlmenően a KOB igazolás az alkalmatlanságról (ideiglenes alkalmatlanságról) a sorozásra kötelezett személyi aktájában is megőrzésre kerül.
A sorozásra kötelezetteknek, akik a katonai alakulatokba történő kiküldési csapatok állományába kerülnek, a járási (városi) TTK és SZTK igazolást (9. melléklet) állít ki, amelyet a nyilvántartási dokumentumokkal együtt küldenek el a katonai egységhez.
A sorozásra kötelezettek által papíralapon benyújtott orvosi dokumentumok, beleértve a további vizsgálatok eredményeit (röntgen, fluorográfia, CT, MRI, EKG, laboreredmények stb.) teljes terjedelemben legkésőbb a sorozás befejezését követő 10 napon belül, illetve a sorozásra kötelezett kérésére haladéktalanul visszakerülnek a sorozásra kötelezetthez az eredeti helyre, ahol leadta őket. Az orvosi dokumentumok és a további vizsgálatok eredményeinek értékelését, amelyek diagnózisok megalapozásában jelentősek, a szakorvosok az orvosi véleményekben és az orvosi vizsgálati kártyán tüntetik fel, melyeket a sorozásra kötelezett személyi aktájához csatolnak. Az utolsó megelőző oltások (tetanusz, diftéria, kanyaró, rubeola, mumpsz), a vércsoport és Rh-típus adatai bevezetésre kerülnek a katonai igazolványba (a Szabályzat II. részének 2.18. pontja).
Egészségi állapot miatti sorozási halasztás legfeljebb 1 év időtartamra adható azoknak a sorozásra kötelezetteknek, akiket az orvosi vizsgálat ideiglenesen alkalmatlannak minősített katonai szolgálatra. A halasztás lejárta után ismételt orvosi vizsgálatot tartanak. A járási (városi) TTK és SZTK kötelesek ellenőrizni az ismételt orvosi vizsgálatok időben történő lebonyolítását azon sorozásra kötelezetteknél, akik egészségi állapot miatti sorozási halasztásban részesültek (a Szabályzat II. részének 2.11. pontja).
A hadiállapot ideje alatt az egészségi állapot miatti sorozási halasztás legfeljebb 2 hónapra adható, amely orvosi javallat alapján további két alkalommal, egyenként 2 hónappal meghosszabbítható. A halasztás lejárta után az alkalmasság megállapítása érdekében orvosi vizsgálatot tartanak (a Szabályzat II. részének 2.12. pontjának ötödik bekezdése).
A sorozásra kötelezettek gyülekezési pontra való kiküldésének napján a TTK és SZTK orvosai kérdőíves vizsgálatot szerveznek az akut betegségek, sérülések vagy más, az indulást akadályozó állapotok tekintetében. A vizsgálat eredményei alapján szakértői konzultációkat tartanak, szükség esetén kórházi befogadást szerveznek a köztulajdonban vagy állami tulajdonban lévő egészségügyi intézményben, ismételt szakorvosi vizsgálatot végeznek, és döntést hoznak arról, hogy a sorozásra kötelezettet a gyülekezési pontra irányítják vagy kizárják az indulási csapatból.
A katonai nyilvántartásba vett személyek orvosi vizsgálata
A katonai nyilvántartásba vett személyek orvosi vizsgálatát a TTK és SZTK vezetőinek döntése alapján a TTK és SZTK Orvosi Bizottsága (OB) végzi a járási (városi) TTK és SZTK gyülekezési pontjain vagy a köz- és állami egészségügyi intézményekben, ahol az OB orvosai tevékenykednek (a Szabályzat II. részének 3. fejezete).
| Figyelem! | ||
|---|---|---|
|
Az ismételt orvosi vizsgálatot a területi (kerületi, városi) katonai igazgatási és toborzási bizottságok (TTK és SZTK) orvosi-bizottságai (OB) végzik 5 évente egyszer a katonai nyilvántartás alatt álló személyek esetében. A tartalék tisztek az ismételt orvosi vizsgálat alá esnek a TTK és SZTK KOB-jai által a soron következő minősítés során, míg a tartalék közkatonák, szakaszvezetők és őrmesteri állomány csak akkor vizsgálandók újra, ha beosztásuk megváltozik.
A katonai szolgálatból mentesített, alkalmatlannak nyilvánított személyek ismételten vizsgálhatók a területi (kerületi, városi) TTK és SZTK KOB-jainál az adott katonai nyilvántartási helyükön, a szakosított egészségügyi intézmények kötelező vizsgálatát követően a diagnózis megerősítése vagy módosítása céljából. A vizsgálatra való beutalást a területi (kerületi, városi) TTK és SZTK KOB tagjaként eljáró orvos írja elő, és erről a megfelelő bejegyzést az Elektronikus Egészségügyi Nyilvántartásban (ÉSZN) rögzíti. E kategóriába tartozók orvosi vizsgálata az Szabályzat 1. mellékletének II. oszlopa szerint történik, míg a tiszti ranggal rendelkezők esetében a 1. melléklet III. oszlopa az irányadó.
A tartalékosok és katonai nyilvántartás alatt állók orvosi vizsgálata a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat által a megfelelő évre megkötött szerződéssel rendelkező egészségügyi intézményekben is elvégezhető a lakosság állami egészségügyi ellátására vonatkozó állami garanciák programja keretében.
A hadiállapot jogrendjének hatálya alatt minden katonai nyilvántartás alatt álló személyt orvosi vizsgálat alá kell vetni:
- sebész által;
- terapeuta által;
- neurológus által;
- pszichiáter által;
- szemész által;
- fül-orr-gégész által;
- orvosi javallatra egyéb szakorvosok által is.
A hadiállapot idején a katonai nyilvántartott személynek rendelkeznie kell a mellkasröntgen eredményével, amikor megjelenik az OB-nál.
Az EKG vizsgálatot a 40 év felettiek számára és orvosi javallatra kell elvégezni. Egyéb laboratóriumi és műszeres vizsgálatok csak javallatra végezhetők (Szabályzat II. fejezet 3.4. pontja alapján).
Az orvosi vizsgálat megkezdése előtt a TTK és SZTK beszerzi a szociális védelemért felelős szervektől az adatokkal rendelkező, fogyatékkal élő személyek listáját.
A katonai nyilvántartás alatt álló személy köteles az orvosi vizsgálat során átadni a TTK és SZTK KOB tagjainak:
- a 2012. február 14-én kelt, az egészségügyi dokumentáció elsődleges nyilvántartási formáiról szóló, 110. számú egészségügyi minisztériumi rendelet szerinti 025/о számú betegkartont;
- a korábbi betegségekről, sérülésekről és sebesülésekről szóló orvosi dokumentumok kivonatait, ha ezek az adatok nem állnak rendelkezésre az Elektronikus Egészségügyi Nyilvántartásban (ÉSZN).
A megjelölt dokumentumokat – a tartalékos tisztek és zászlósok (tengerészzászlósok) esetében a személyi dossziéval együtt – az orvosi vizsgálat megkezdése előtt az KOB részére tanulmányozás céljából a TTK és SZTK nyújtja be.
A területi (kerületi, városi) TTK és SZTK KOB határozata a katonai szolgálatra való alkalmasság mértékéről mozgósítás esetén, különleges időszakban, a vizsgálat befejezésének napjától számított 1 évig érvényes.
Amennyiben a katonai kötelezettség alatt álló személy egészségi állapota – saját kérésére vagy egészségügyi intézmény orvosainak következtetései alapján – megváltozott, a TCTK és TSP vezetőjének beutalása alapján ismételt orvosi vizsgálat végezhető az alkalmasság újraértékelése céljából.
Különleges időszak alatt a TTK és SZTK KOB által a katonai szolgálatra való alkalmatlanságról hozott határozatok betegségigazolás formájában (a Szabályzat 11. melléklete szerint) három példányban kerülnek kiállításra, és a vizsgálat lezárását és az KOB megyei (valamint Kijev és Szevasztopol városi) TTK és SZTK KOB általi ellenőrzését követő 10 napon belül jóváhagyás céljából továbbításra kerülnek az illetékes állandó KOB részére az adminisztratív-területi illetékesség szerint.
A TTK és SZTK KOB egyéb határozatai a különleges időszakban katonai orvosi bizottsági igazolás(Szabályzat 4. melléklete) formájában, három példányban kerülnek kiállításra.
A „Katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan (a megismételt vizsgálat dátumát meg kell adni)” megfogalmazású TTK és SZTK KOB határozatok legkésőbb az orvosi vizsgálat befejezését követő 5 napon belül továbbításra kerülnek ellenőrzés céljából a megyei (Kijevi és Szevasztopoli városi) TTK és SZTK KOB részére.
A vizsgálaton átesett személy számára a katonai orvosi bizottsági igazolás másolatát, aláírással ellátva és a kiadás dátumával, ki kell adni.
Háborús időszakban és mozgósítás esetén, különleges időszakban, egészségi állapot miatti halasztás a katonai szolgálatra történő behívás alól 1–6 hónapos időtartamra adható, a betegség (sérülés, sebesülés, agyrázkódás, testi fogyatékosság) és a várható gyógyulási időtartam figyelembevételével. A halasztási idő lejártát követően a katonai kötelezettség alatt álló személy ismételt orvosi vizsgálaton vesz részt, amely során döntés születik a katonai szolgálatra való alkalmasságáról.
Azok a polgárok, akiket katonai orvosi bizottság (KOB) orvosi vizsgálata nélkül szereltek le és helyeztek tartalékállományba vagy nyugdíjaztak, illetve akik nem értenek egyet az KOB katonai szolgálatra való alkalmasságukról a leszerelés időpontjában hozott határozatával, és annak felülvizsgálatát kérik, a KOB vizsgálatán esnek át az Ukrán Védelmi Minisztérium egészségügyi intézményeiben, az illetékes régiós állandó KOB jóváhagyásával, a kerületi vagy városi TTK és SZTK vezetőjének beutalása alapján. Ezt azorvosi vizsgálatot a leszerelés okától függetlenül, de legkésőbb a leszerelést követő 5 éven belül kell elvégezni.
Ha a leszereléstől több mint 5 év telt el, az OB orvosi vizsgálata nyilvántartási céllal történik, az aktuális katonai szolgálatra való alkalmasság megállapítása érdekében, de ebben az esetben a betegség vagy sérülés okozati összefüggését nem állapítják meg.
A KOB határozatai az alábbi dokumentumok formájában kerülnek kiállításra:
· betegségigazolás;
· katonai orvosi bizottsági igazolás; az állandó katonai orvosi bizottság ülésének jegyzőkönyve.
Az KOB határozatokat kitelepült üléseken is meghozhatják, egyes esetekben (például külföldi gyógykezelés) távoli (távdiagnosztikai) formában is.
Az állandó és nem állandó OB határozatai kötelező érvényűek.
A KOB határozat érvénytelenítése vagy visszavonása:
Érvénytelenítésre akkor kerül sor, ha a korábbi határozat meghozatalának időpontjában az nem felelt meg a jogszabályoknak, vagy érvénytelen dokumentumok alapján született.
Visszavonásra akkor kerül sor, ha a jogosan meghozott korábbi határozatot szükséges a hatályos jogszabályokhoz igazítani.
A katonai orvosi szakvéleményezés során keletkező (kitöltött) dokumentáció papíralapon vagy elektronikus formában vezethető. Az elektronikus dokumentációt minősített elektronikus aláírás, elektronikus pecsét és időbélyegző alkalmazásával kell elkészíteni (a Szabályzat I. rész 2 fejezet 2.1 pontja szerint).
A KOB elnöke vagy tagjai felelősek az elfogadott határozatért, valamint a betegségek, sérülések (agyrázkódás, trauma vagy testi sérülés) okozati összefüggését megállapító dokumentumok kiadásáért.
A KOB-nak joga van határozatokat hozni: kitelepült üléseken, valamint külföldi kezelés alatt álló katonák esetében, amikor a tartós kezelés folytatásának szükségességéről vagy szükségtelenségéről kell dönteni, távoli formában is, az orvosi és katonai nyilvántartási dokumentumok eredeti példányai vagy azok hiteles másolatai alapján.
Katonák és más személyek orvosi vizsgálata során a Katonai Orvosi Bizottság (KOB) az alábbi tartalmú határozatokat hozza (II. szakasz, 20. fejezet, 20.3 pont első bekezdése alapján):
| Alkalmas: | katonai szolgálatra;
szerződéses katonai szolgálatra; tartalékos szolgálatra; felkészítésre nemzetközi műveletekben való részvételre; részvételre nemzetközi műveletekben; szolgálatra (munkára) a nemzeti személyzetben; tanulmányokra a katonai felsőoktatási intézményben (a VHFN nevét fel kell tüntetni); szolgálatra tengeralattjárókon, felszíni hadihajókon, tengerészgyalogságnál, deszant- és rohamcsapatoknál, különleges létesítményekben, különleges rendeltetésű alakulatoknál; robbanóanyagokkal, vegyi sugárzó anyagokkal, elektromágneses sugárforrásokkal, gyúlékony anyagokkal, I–II. patogenitási csoportba tartozó mikroorganizmusokkal, különösen veszélyes fertőző betegségekkel való munkavégzésre; búvár, mélytengeri búvár, akvanauta szakképzésen való részvételre az oktatási egységben; szolgálatra búvárként _____ méter mélységig, mélytengeri búvárként _____ méter mélységig, akvanautaként _____ méter mélységigтрів; szakképzésre vagy szolgálatra az alábbi katonai szakterületen: _____ (a szakterületet meg kell adni; a határozat azon személyekre vonatkozik, akiket kiválasztanak egyes katonai szakterületek képzésére vagy szolgálatára a TDV-ben megadottak szerint); szolgálatra az ellátó egységeknél, területi toborzó- és szociális támogatási központoknál (TTK és SZTK), katonai felsőoktatási intézményekben, kiképző központokban, intézményekben (létesítményekben), egészségügyi alegységekben, logisztikai, kommunikációs, műveleti támogató, őrző egységekben. |
| A fenti személyek alkalmatlanok különleges rendeltetésű alakulatokban, tengeralattjárókon, felszíni hadihajókon, különleges létesítményekben való szolgálatra | |
| Alkalmatlan: | katonai szolgálatra, a katonai nyilvántartásból való törléssel;
szerződéses katonai szolgálatra; felkészítésre nemzetközi műveletekben való részvételre; részvételre nemzetközi műveletekben; szolgálatra tengeralattjárókon, felszíni hadihajókon, az Ukrán Fegyveres Erők tengerészgyalogságánál, tengerészgyalogságnál, deszant- és rohamcsapatoknál, különleges létesítményekben, búvárként, mélytengeri búvárként, akvanautaként, különleges rendeltetésű alakulatoknál; búvár, mélytengeri búvár, akvanauta szakképzésen való részvételre az oktatási egységben; harckocsik víz alatti vezetésére; robbanóanyagokkal, vegyi sugárzó anyagokkal, elektromágneses sugárforrásokkal, I–II. patogenitási csoportba tartozó mikroorganizmusokkal, különösen veszélyes fertőző betegségekkel való munkavégzésre; szolgálatra a tartalékos állományban (ebben az esetben nem születik határozat a katonai szolgálatra való alkalmasságról); tengeralattjárókon való szolgálatra, de alkalmas felszíni hadihajókon való szolgálatra (ebben az esetben nem születik határozat a katonai szolgálatra való alkalmasságról); katonai szolgálatra, újraértékeléssel 6–12 hónap múlva (a határozat hadiállapot idején születik); további gyakorlatokon való részvételre (a határozat a gyakorlatokra behívott hadkötelesekre, tartalékosokra vonatkozik). |
A „Katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan, ismételt orvosi vizsgálattal 6–12 hónap múlva” határozat hadiállapot idején hozható meg a Betegségek Jegyzéke (BJ) 7., 11., 12g, 13d, 24., 32., 37., 44., 48., 56., 59., 65., 72., 81. cikkei alapján olyan esetekben, amikor a katonai szolgálatra való (korlátozott) alkalmasság helyreállításához 6–12 naptári hónap szükséges.
| Szükséges számára: | felmentés a szolgálati kötelezettségek teljesítése alól ___ naptári napra a csapategység egészségügyi pontjának gyengélkedőjében történő elhelyezéssel (határozat sorkatonai szolgálatot teljesítő személyekre vonatkozik békeidőben);
felmentés a szolgálati kötelezettségek teljesítése alól ___ naptári napra; gyógykezelési szabadság betegséggel összefüggésben ___ naptári napra; gyógykezelési szabadság sérülés (agyrázkódás, trauma vagy testi sérülés) után ___ naptári napra; egészségi állapot miatt felmentés a szolgálati kötelezettségek alól a leszerelés adminisztrációjához szükséges időre, de legfeljebb 30 naptári napra; hosszú távú orvosi megfigyelés (a katonák családtagjaira vonatkozó határozat); tanulás (nevelés) speciális oktatási intézményben (a katonák családtagjaira vonatkozó határozat); szülési szabadság: ___________-tól; protézis és/vagy ortézis szükségessége; tartós kezelés szükségessége (határozat azon katonákra vonatkozik, akik kezelésen (szükség esetén műtéten) estek át, állapotuk stabilizálódott, és megállapítást nyert, hogy tartós egészségügyi intézeti tartózkodásra van szükségük kezelés és betegséggel vagy sérüléssel kapcsolatos gyógykezelési szabadság keretében, összesen négy egymást követő hónapon keresztül. A határozat meghozható továbbá külföldi gyógykezelést igénylő és arra irányított, illetve azon katonákra, akik jelenleg is külföldi gyógykezelésen vesznek részt. Amennyiben a további tartós kezelés nem szükséges, a határozat „Nem igényel tartós kezelést” megfogalmazással kerül elfogadásra). |
| Ideiglenesen alkalmatlan: | ejtőernyős ugrások végrehajtására, ismételt vizsgálattal 3–12 hónap múlva (meg kell adni az időtartamot) (a Deszant és Rohamcsapatok katonái esetében);
szolgálatra különleges létesítményekben; búvárszolgálatra, ismételt vizsgálattal 3–12 hónap múlva (meg kell adni az időtartamot); harckocsik víz alatti vezetésére, ismételt vizsgálattal 3–12 hónap múlva (meg kell adni az időtartamot); robbanóanyagokkal, vegyi sugárzó anyagokkal, elektromágneses sugárforrásokkal, gyúlékony anyagokkal, I–II. patogenitási csoportba tartozó mikroorganizmusokkal, különösen veszélyes fertőző betegségekkel való munkavégzésre, ismételt vizsgálattal 3–12 hónap múlva (meg kell adni az időtartamot); szolgálatra tengeralattjárókon, felszíni hadihajókon az Ukrán Fegyveres Erők Haditengerészeti Erőinél, ismételt vizsgálattal 6–12 hónap múlva (határozat a haditengerészet katonáira vonatkozik); gyakorlatokon való részvételre (a gyakorlatokra behívott hadkötelesekre, tartalékosokra vonatkozik); katonai szolgálatra, tartalékos szolgálatra. |
A szállításra való alkalmatlanság miatt az (a település megnevezése) ____________ helyre történő átköltözés ellenjavallt (a határozat kizárólag a katonák családtagjaira vonatkozik, a sorkatonai szolgálatot teljesítő személyek kivételével).
Nincs ellenjavallat a tengeralattjárón (felszíni hajón) való tengerre szállással kapcsolatban.
A Betegségek Jegyzéke _______ cikkelyének, ________ rovatának, valamint a ________ TДВ „__________” rovatának alapján a tengeralattjárón (felszíni hajón) való tengerre szállás ellenjavallt.
A KOB határozatának megtámadása
A katonai-orvosi bizottság (KOB) határozatát peren kívüli (közigazgatási) vagy bírósági úton lehet megtámadni.
Panasz benyújtása a nem állandó (ideiglenes) KOB tevékenysége vagy határozatai ellen: – az adminisztratív-területi felelősségi zónák szerint az állandó KOB-hoz történik, a panaszokat a 2016. november 16-i 608-as számú, az Ukrán Védelmi Minisztérium által kiadott rendelet 2. melléklete alapján kell címezni („A katonai egészségügyi intézmények adminisztratív-területi felelősségi zónáinak jóváhagyása”).
A járási (városi) területi toborzó- és szociális támogató központok (TTK та SZTK) KOB-i által kiadott határozatok ellen benyújtott panaszokat a következőkhöz kell címezni: Kijev városi TTK és SZTK, Szevasztopol városi TTK és SZTK, megyei TTK és SZTK, vagy a Krími Autonóm Köztársaság TTK és SZTK.
A Kijev városi, Szevasztopol városi, megyei, illetve a Krími Autonóm Köztársaság területi központjaihoz tartozó KOB határozatai és intézkedései az állandó KOB-nál támadhatók meg.
A regionális KOB döntéseinek felülvizsgálatát követően hozott határozatok elleni panaszokat a Központi Katonai Orvosi Bizottsághoz (KKOB) kell benyújtani.
A panasz benyújtásához szükséges dokumentumok:
- kérelem az alsóbb szintű KOB határozatának felülvizsgálatára, indoklással;
- minden, az adott KOB által kiadott dokumentum;
- a korábbi orvosi vizsgálatok eredményei (ha rendelkezésre állnak).
Peren kívüli eljárás esetén a magasabb szintű bizottság ismételt vagy ellenőrző orvosi vizsgálatot rendelhet el.
Bírósági eljárás
A bírósághoz közvetlenül is lehet fordulni, anélkül, hogy előbb peren kívüli eljárást folytatna le az érintett személy. A határozat bírósági megtámadásának határideje:
- 3 hónap, ha előzőleg peren kívüli eljárás történt (a határidő attól a naptól számítandó, amikor az érintett kézhez vette a panasz elbírálásáról szóló döntést);
- 6 hónap, ha a határozatot közvetlenül támadják meg – a határidő a KOB határozatának kihirdetésétől számít.
