Fogyatékosság és annak megállapításának rendje: відмінності між версіями

Матеріал з WikiLegalAid
ВізуальнийВікірозмітка
Створена сторінка: == Jogi háttér == * Ukrajna „A fogyatékossággal élő személyek rehabilitációjáról” szóló törvénye * Ukrajna „A fogyatékossággal élő személyek társadalmi védelmének alapjairól” szóló törvénye * Ukrajna „A kötelező állami nyugdíjbiztosításról” szóló törvénye * Ukrajna Miniszteri Kabinetjének 2009. december 3-i 1317. számú határozata „Az orvosi-szociális szakértői vizsgálat kérdései” * Ukrajna M...
 
Немає опису редагування
 
(Не показано 9 проміжних версій цього користувача)
Рядок 1: Рядок 1:
[[Інвалідність та порядок її встановлення]]
== Jogi háttér ==
== Jogi háttér ==
* [https://zakon.rada.gov.ua/laws/show/2961-15#Text Ukrajna „A fogyatékossággal élő személyek rehabilitációjáról” szóló törvénye]
* [https://zakon.rada.gov.ua/laws/show/875-12#Text Ukrajna „A fogyatékossággal élő személyek társadalmi védelmének alapjairól” szóló törvénye]
* [https://zakon.rada.gov.ua/laws/show/1058-15#Text Ukrajna „A kötelező állami nyugdíjbiztosításról” szóló törvénye]
* [https://zakon.rada.gov.ua/laws/show/1338-2024-%D0%BF#Text Ukrajna Miniszteri Kabinetjének 2024. november 15-i, 1338. számú határozata „Egyes kérdések a személy mindennapi működésének értékelésének bevezetéséről”]
* [https://zakon.rada.gov.ua/laws/show/1338-2024-%D0%BF#Text Ukrajna Egészségügyi Minisztériumának 2024. december 10-i, 2067. számú rendelete „Egyes kérdések a személy mindennapi működésének értékelésének biztosításáról”]
* U[https://zakon.rada.gov.ua/laws/show/z0011-02#Text krajna Egészségügyi Minisztériumának 2001. december 4-i, 482. számú rendelete „A 18 év alatti fogyatékossággal élő gyermekekről szóló orvosi szakvélemény kiadásának rendjének jóváhagyásáról”]


* Ukrajna „A fogyatékossággal élő személyek rehabilitációjáról” szóló törvénye
== Alapfogalmak ==
* Ukrajna „A fogyatékossággal élő személyek társadalmi védelmének alapjairól” szóló törvénye
Ukrajna „A fogyatékossággal élő személyek rehabilitációjáról” szóló törvényének 1. cikke szerint a fogyatékosság – az egészség elvesztésének mértéke betegség, sérülés (vagy annak következményei), illetve veleszületett rendellenességek következtében, amely a külső környezettel való kölcsönhatás során a személy életvitelének korlátozásához vezethet, ami miatt az állam köteles biztosítani jogainak megvalósítását más állampolgárokkal egyenlő alapon, és társadalmi védelmet nyújtani számára.
* Ukrajna „A kötelező állami nyugdíjbiztosításról” szóló törvénye
* Ukrajna Miniszteri Kabinetjének 2009. december 3-i 1317. számú határozata „Az orvosi-szociális szakértői vizsgálat kérdései”
* Ukrajna Miniszteri Kabinetjének 2015. január 21-i 10. számú határozata „Az anatómiai hiányosságok, más visszafordíthatatlan szervi és szervrendszeri működési zavarok, állapotok és betegségek listájának jóváhagyásáról, amelyek esetében a megfelelő fogyatékossági csoport határozatlan időre kerül megállapításra”
* Ukrajna Egészségügyi Minisztériumának 2011. szeptember 5-i 561. számú rendelete „A fogyatékossági csoportok megállapításának útmutatójának jóváhagyásáról”
* Ukrajna Egészségügyi Minisztériumának 2001. december 4-i 482. számú rendelete „A 18 év alatti fogyatékossággal élő gyermekek orvosi véleményének kiadására vonatkozó rend jóváhagyásáról”
 
== Alapfogalma ==
Ukrajna „A fogyatékossággal élő személyek rehabilitációjáról” szóló törvényének 1. cikke szerint: a fogyatékosság – az egészség elvesztésének mértéke betegség, sérülés (vagy annak következményei), illetve veleszületett rendellenességek következtében, amely a külső környezettel való kölcsönhatás során a személy életvitelének korlátozásához vezethet, ami miatt az állam köteles biztosítani jogainak megvalósítását más állampolgárokkal egyenlő alapon, és társadalmi védelmet nyújtani számára.


A fogyatékosság okai:
A fogyatékosság okai a következők:


* veleszületett fogyatékosság;
* veleszületett fogyatékosság;
* általános megbetegedés;
* általános megbetegedés;
* munkahelyi baleset (munkabaleset vagy egészségkárosodás);
* munkahelyi baleset (munkabaleset vagy egészségkárosodás);
* foglalkozási megbetegedés a munkavégzéssel összefüggésben;  
* foglalkozási megbetegedés a munkavégzéssel összefüggésben;
* sérülések, agyrázkódások, testi fogyatékosságok és egyéb betegségek. (Katonai szolgálatot teljesítő személyek esetében – a Hazájuk védelme vagy más katonai szolgálati kötelezettség teljesítése során szerzett sérülés, agyrázkódás vagy testi fogyatékosság, illetve a frontszolgálattal összefüggő megbetegedés; vagy olyan testi fogyatékosság, amely nem a katonai szolgálati kötelezettség teljesítése során bekövetkezett baleset következménye, illetve olyan megbetegedés, amely nem a frontszolgálattal kapcsolatos; valamint a jogszabályok által külön meghatározott esetekben – a katonai szolgálati kötelezettség teljesítése során szerzett megbetegedés). Ukrajna jogszabályai más rokkantsági okokat is meghatározhatnak.
* sérülések, agyrázkódások, testi fogyatékosságok és egyéb betegségek. (Katonai szolgálatot teljesítő személyek esetében – a Hazájuk védelme vagy más katonai szolgálati kötelezettség teljesítése során szerzett sérülés, agyrázkódás vagy testi fogyatékosság, illetve a frontszolgálattal összefüggő megbetegedés; vagy olyan testi fogyatékosság, amely nem a katonai szolgálati kötelezettség teljesítése során bekövetkezett baleset következménye, illetve olyan megbetegedés, amely nem a frontszolgálattal kapcsolatos; valamint a jogszabályok által külön meghatározott esetekben – a katonai szolgálati kötelezettség teljesítése során szerzett megbetegedés). Ukrajna jogszabályai más rokkantsági okokat is meghatározhatnak.


Рядок 26: Рядок 26:
A fogyatékossági csoport – a szervezet szervi működési zavarának foka, amely betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következménye, és amely a külső környezettel való kölcsönhatásban az életvitel elvesztéséhez vezet.
A fogyatékossági csoport – a szervezet szervi működési zavarának foka, amely betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következménye, és amely a külső környezettel való kölcsönhatásban az életvitel elvesztéséhez vezet.


A fogyatékosságot elismert személy számára – a szervezeti és életviteli korlátozások mértékétől függően – I., II. vagy III. fogyatékossági csoport kerül megállapításra.
A fogyatékosságot elismert személy számára – a szervezeti és életviteli korlátozások mértékétől függően – I., II. vagy III. fogyatékossági csoport kerül megállapításra
 
'''I. fogyatékossági csoport'''


== I. fogyatékossági csoport ==
Az I. csoportba tartoznak azok a személyek, akiknek az egészségi állapota a legsúlyosabb, teljesen képtelenek önellátásra, állandó külső felügyeletre, gondozásra vagy segítségre szorulnak, teljes mértékben más személyektől függenek az életfontosságú szociális és háztartási funkciók ellátásában, vagy részben képesek bizonyos önellátási elemek végrehajtására.
Az I. csoportba tartoznak azok a személyek, akiknek az egészségi állapota a legsúlyosabb, teljesen képtelenek önellátásra, állandó külső felügyeletre, gondozásra vagy segítségre szorulnak, teljes mértékben más személyektől függenek az életfontosságú szociális és háztartási funkciók ellátásában, vagy részben képesek bizonyos önellátási elemek végrehajtására.


Рядок 36: Рядок 35:
Az I. csoportos fogyatékosság megállapításának kritériumai az egészségkárosodás mértéke, amely jelentős mértékben korlátozza az egyén életviteli kategóriáinak egy vagy több területét a III. fokozatban:
Az I. csoportos fogyatékosság megállapításának kritériumai az egészségkárosodás mértéke, amely jelentős mértékben korlátozza az egyén életviteli kategóriáinak egy vagy több területét a III. fokozatban:


* önellátásra     való képtelenség vagy teljes függés más személyektől;
* önellátásra való képtelenség vagy teljes függés más személyektől;
* közlekedésre     való képtelenség vagy teljes függés más személyektől;
* közlekedésre való képtelenség vagy teljes függés más személyektől;
* tájékozódási     képtelenség (dezorientáció);
* tájékozódási képtelenség (dezorientáció);
* kommunikációra     való képtelenség;
* kommunikációra való képtelenség;
* a     viselkedés kontrollálására való képtelenség;
* a viselkedés kontrollálására való képtelenség;
* jelentős     korlátozottság a tanulási képességekben;
* jelentős korlátozottság a tanulási képességekben;
* bizonyos     munkatevékenységek végzésére való képtelenség.
* bizonyos munkatevékenységek végzésére való képtelenség.


'''''Az I. csoportos fogyatékosság alosztályokra (A és B) oszlik''''' az egészségkárosodás mértékétől, valamint az állandó külső gondozásra, segítségre vagy felügyeletre való szükséglettől függően.
Az I. csoportos fogyatékosság alosztályokra (A és B) oszlik az egészségkárosodás mértékétől, valamint az állandó külső gondozásra, segítségre vagy felügyeletre való szükséglettől függően.
{| class="wikitable"
{| class="wikitable"
|+
|+
!'''I. csoport alosztályai'''
!Az I. csoport alosztályai
!'''Az egyén besorolása'''
!Az egyén besorolása
!'''Megállapítási kritériumok'''
!Megállapítási kritériumok
|-
|-
|A alosztály
|A alosztály
|Ide tartoznak az egyének, akik rendkívül súlyos egészségkárosodással rendelkeznek, ami állandó külső felügyelet, gondozás vagy mások segítségének szükségességét vonja maga után, valamint tényleges képtelenséget az önellátásra.
|Ide tartoznak az egyének, akik rendkívül súlyos egészségkárosodással rendelkeznek, ami állandó külső felügyelet, gondozás vagy mások segítségének szükségességét vonja maga után, valamint tényleges képtelenséget az önellátásra.
|'''Az A alosztályba tartozás kritériumai''' az egészségkárosodás olyan mértéke, amely teljes képtelenséget okoz az önellátásra, és teljes függést más személyektől (állandó külső felügyelet, gondozás vagy segítség szükségessége).
|Az A alosztályba tartozás kritériumai az egészségkárosodás olyan mértéke, amely teljes képtelenséget okoz az önellátásra, és teljes függést más személyektől (állandó külső felügyelet, gondozás vagy segítség szükségessége).
|-
|-
|B alosztály
|B alosztály
|Ide tartoznak az egyének, akik súlyos egészségkárosodással rendelkeznek, ami jelentős függést eredményez más személyektől az életviteli és társadalmi funkciók ellátásában, és részleges képtelenséget az önellátás bizonyos elemeinek végzésére
|Ide tartoznak az egyének, akik súlyos egészségkárosodással rendelkeznek, ami jelentős függést eredményez más személyektől az életviteli és társadalmi funkciók ellátásában, és részleges képtelenséget az önellátás bizonyos elemeinek végzésére.
|'''A B alosztályba tartozás kritériumai''' az egészségkárosodás olyan mértéke, amely az önálló, műszaki segédeszközökkel és megfelelő lakókörnyezet kialakításával lehetséges életviteli fiziológiai és háztartási szükségletek nagy részének önálló kielégítésének elvesztését jelenti
|A B alosztályba tartozás kritériumai az egészségkárosodás olyan mértéke, amely az önálló, műszaki segédeszközökkel és megfelelő lakókörnyezet kialakításával lehetséges életviteli fiziológiai és háztartási szükségletek nagy részének önálló kielégítésének elvesztését jelenti.
|}
|}
Az I. csoportos fogyatékossággal élők, akik jelentős mértékű életviteli korlátozásokkal rendelkeznek, tanulhatnak és végezhetnek különféle munkatevékenységeket, amennyiben rendelkezésükre állnak a fizikai hiányosságok vagy sérült szervek kompenzációját szolgáló eszközök, rehabilitációs intézkedések, illetve szükség esetén speciális munkakörülmények, akár otthoni munkavégzés formájában is.
'''II. fogyatékossági csoport'''


== II. fogyatékossági csoport ==
A II. csoportos fogyatékosság megállapításának alapja a betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult tartós, súlyos funkcionális károsodás, amely jelentős mértékben korlátozza az egyén életvitelét, ugyanakkor megmarad az önellátó képesség, és nem indokol állandó külső felügyeletet, gondozást vagy segítséget.
A II. csoportos fogyatékosság megállapításának alapja a betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult tartós, súlyos funkcionális károsodás, amely jelentős mértékben korlátozza az egyén életvitelét, ugyanakkor megmarad az önellátó képesség, és nem indokol állandó külső felügyeletet, gondozást vagy segítséget.


A II. csoportos fogyatékosság megállapításának kritériumai az egészségkárosodás olyan mértéke, amely kifejezett II. fokozatú korlátozást okoz az egyén életvitelének egy vagy több kategóriájában:
A II. csoportos fogyatékosság megállapításának kritériumai az egészségkárosodás olyan mértéke, amely kifejezett II. fokozatú korlátozást okoz az egyén életvitelének egy vagy több kategóriájában:


* II. fokozatú     önellátási korlátozás – az önellátás képessége segédeszközök használatával     és/vagy más személyek segítségével;
* II. fokozatú önellátási korlátozás – az önellátás képessége segédeszközök használatával és/vagy más személyek segítségével;
* II.     fokozatú önálló közlekedési korlátozás – az önálló közlekedés képessége     segédeszközök használatával és/vagy más személyek segítségével;
* II. fokozatú önálló közlekedési korlátozás – az önálló közlekedés képessége segédeszközök használatával és/vagy más személyek segítségével;
* II.     fokozatú tanulási korlátozás – képtelenség a tanulásra, vagy csak     speciális oktatási intézményekben vagy speciális programok alapján,     otthoni környezetben való tanulásra való képesség;
* II. fokozatú tanulási korlátozás – képtelenség a tanulásra, vagy csak speciális oktatási intézményekben vagy speciális programok alapján, otthoni környezetben való tanulásra való képesség;
* II.     fokozatú munkavégzési korlátozás – képtelenség bizonyos munkatevékenységek     ellátására, vagy képesség munkavégzésre speciálisan kialakított     körülmények között, segédeszközök és/vagy speciálisan felszerelt munkahely     használatával, más személyek segítségével;
* II. fokozatú munkavégzési korlátozás – képtelenség bizonyos munkatevékenységek ellátására, vagy képesség munkavégzésre speciálisan kialakított körülmények között, segédeszközök és/vagy speciálisan felszerelt munkahely használatával, más személyek segítségével;
* II.     fokozatú tájékozódási képesség korlátozása – a térben és időben való     tájékozódás képessége más személyek segítségével;
* II. fokozatú tájékozódási képesség korlátozása – a térben és időben való tájékozódás képessége más személyek segítségével;
* II.     fokozatú kommunikációs képesség korlátozása – a kommunikáció képessége     segédeszközök használatával és/vagy más személyek segítségével;
* II. fokozatú kommunikációs képesség korlátozása – a kommunikáció képessége segédeszközök használatával és/vagy más személyek segítségével;
* II.     fokozatú viselkedésszabályozási korlátozás – a viselkedés részleges vagy     teljes szabályozásának képessége csak más személyek segítségével.
* II. fokozatú viselkedésszabályozási korlátozás – a viselkedés részleges vagy teljes szabályozásának képessége csak más személyek segítségével.


A II. csoportos fogyatékosságba tartozhatnak azok a személyek is, akiknél két vagy több betegség, sérülés következményei, veleszületett rendellenességek, illetve ezek kombinációi állnak fenn, amelyek együttesen jelentős mértékben korlátozzák az egyén életvitelét és munkaképességét.
A II. csoportos fogyatékosságba tartozhatnak azok a személyek is, akiknél két vagy több betegség, sérülés következményei, veleszületett rendellenességek, illetve ezek kombinációi állnak fenn, amelyek együttesen jelentős mértékben korlátozzák az egyén életvitelét és munkaképességét.


A II. csoportos fogyatékosságot nappali tagozatos, I-IV. akkreditációs szintű felsőoktatási intézmények hallgatóinak állapítják meg, akik először szerzik meg az adott képzési szintnek megfelelő végzettséget, amennyiben fogyatékossági jelek állnak fenn náluk a tanulmányaik időtartama alatt. A tanulmányok befejezése után munkaképességi igazolást kapnak a megszerzett szakma alapján.
A II. csoportos fogyatékossággal élő személyek, akik jelentős életviteli korlátozással rendelkeznek, tanulhatnak és különféle munkatevékenységeket folytathatnak, többek között megfelelő munkakörülmények megteremtésével, fizikai hiányosságaik vagy károsodott szerveik kompenzálását szolgáló eszközök biztosításával, rehabilitációs intézkedések végrehajtásával


A II. csoportos fogyatékossággal élő személyek, akik jelentős életviteli korlátozással rendelkeznek, tanulhatnak és különféle munkatevékenységeket folytathatnak, többek között megfelelő munkakörülmények megteremtésével, fizikai hiányosságaik vagy károsodott szerveik kompenzálását szolgáló eszközök biztosításával, rehabilitációs intézkedések végrehajtásával.
== III. fogyatékossági csoport ==
A III. fogyatékossági csoport közepes fokú szervi működési zavarral rendelkező személyek számára kerül megállapításra, akik részleges munkaképességgel bírnak, és korlátozottak bizonyos tevékenységek végzésében. A társadalmi és szakmai rehabilitáció révén képesek részben önálló életvitelre.


'''III. fogyatékossági csoport'''
A III. csoportos fogyatékosság megállapításának kritériumai az egészségkárosodás olyan mértéke, amely egy vagy több életviteli kategória mérsékelt, I. fokozatú korlátozását eredményezi:


A III. fogyatékossági csoport közepes fokú szervi működési zavarral rendelkező személyek számára kerül megállapításra, akik részleges munkaképességgel bírnak, és korlátozottak bizonyos tevékenységek végzésében. A társadalmi és szakmai rehabilitáció révén képesek részben önálló életvitelre.
* I. fokozatú korlátozás az önellátásban – önellátás képessége segédeszközök használatával;
* I. fokozatú korlátozás az önálló mozgásban – önálló mozgás képessége nagyobb időráfordítással, részleges mozgás és csökkent távolság megtételével;
* I. fokozatú korlátozás a tanulásban – általános típusú oktatási intézményekben való tanulás képessége speciális oktatási rend betartásával és/vagy segédeszközök, valamint más személyek (az oktatók kivételével) segítségével;
* I. fokozatú korlátozás a munkavégzésben – részleges képességvesztés a teljes értékű munkavégzéshez (a szakma elvesztése, a szakképzettség jelentős korlátozása vagy a szakmai munkatevékenység volumene több mint 25%-kal csökken, jelentős nehézség a szakmaszerzésben vagy elhelyezkedésben olyan személyek esetén, akik korábban nem dolgoztak és nincs szakmájuk);
* I. fokozatú korlátozás az eligazodásban – időben és térben való eligazodás képessége segédeszközök használatával;
* I. fokozatú korlátozás a kommunikációban – a kommunikáció képessége, amely lassult sebességgel, csökkent információfeldolgozási és -átadási képességgel jellemezhető;
* I. fokozatú korlátozás a viselkedés kontrolljában – képesség részleges viselkedéskontrollra különleges körülmények között.
 
A III. csoportos fogyatékossággal élő személyek, mérsékelt életviteli korlátozással, tanulhatnak és különféle munkatevékenységeket folytathatnak, szükség esetén fizikai hiányosságaik vagy károsodott szerveik kompenzálását szolgáló eszközök, valamint rehabilitációs intézkedések biztosításával
 
== A fogyatékosság megállapításának eljárása ==
2025. január 1-jétől új rendszer lépett életbe az ember mindennapi működésének értékelésére. Többprofilú kórházakban szakértői orvoscsoportok kezdték meg működésüket, amelyek a fogyatékosság megállapítása céljából végzik az ember mindennapi működésének értékelését. Ezek a bizottságok felváltották a 2024 végén megszüntetett Orvosi-szociális szakértői bizottságokat (МСЕК).
 
A mindennapi működés értékelésére létrehozott szakértői orvoscsoportok (a továbbiakban: Szakértői Bizottságok – ЕКОПФО) a Egészségügyi Minisztérium által kijelölt egészségügyi intézményekben működő, külön erre a célra létrehozott orvosi csapatok. Ezek végzik a személy mindennapi működésének értékelését, meghatározzák a fogyatékossági csoportot (vagy alcsoportot), rögzítik a fogyatékosság okait és annak bekövetkezési időpontját; megállapítják a szakmai munkaképesség-csökkenés mértékét, valamint más feladatokat is ellátnak az Ukrajna Miniszteri Kabinetjének 2024. november 15-i, 1338. számú határozatával jóváhagyott „A személy mindennapi működésének értékelésére vonatkozó eljárásrend” alapján.
 
A fogyatékosság megállapítása iránt jelentkező személyek vizsgálatát a 2024. november 15-i, 1338. számú Miniszteri Kabinet-határozat „Egyes kérdések a személy mindennapi működésének értékelésének bevezetéséről” rendelkezései szerint végzik.
 
A Szakértői Bizottság által végzett értékelés céljai lehetnek:
 
* fogyatékosság megállapítása;
* a fogyatékosság okának megváltoztatása;
* a fogyatékosság megállapításának határidejének lejárta;
* ismételt értékelés az egészségi állapot megváltozása esetén;
* az egyéni rehabilitációs program részeként szereplő ajánlások frissítése;
* a szakmai munkaképesség-csökkenés mértékének megállapítása;
* az ideiglenes munkaképtelenség meghosszabbítása;
* orvosi indikációk megállapítása gépjárművel vagy elektromos robogóval való ellátásra, valamint ezek vezetésére vonatkozó ellenjavallatok meghatározása;
* az elhalálozás és a foglalkozási betegség, munkahelyi baleset vagy más egészségkárosodás közötti okozati összefüggés megállapítása;
* annak meghatározása, hogy a személy állandó gondozásra vagy egyéb szociális szolgáltatásokra szorul-e;
* rehabilitációs segédeszközök (technikai és egyéb segédeszközök) és/vagy orvosi eszközök rendelése;
* a fogyatékosság és a gyermekkorban átvészelt betegségek közötti okozati összefüggés megállapítása
 
==== <u>1. lépés. Forduljon kezelőorvosához</u> ====
Forduljon kezelőorvosához, aki az Ön betegségére szakosodott – arra a betegségre, amely jelentős egészségkárosodást okozott, és amely alapul szolgálhat a fogyatékosság vagy a szakmai munkaképesség-csökkenés megállapításához. Ez az első és szükséges lépés az értékelési folyamaton belüli együttműködés megkezdéséhez. Amennyiben rendelkezik a szükséges orvosi dokumentumokkal és vizsgálati eredményekkel, felkeresheti háziorvosát is.
 
A szükséges diagnosztikai, kezelési és rehabilitációs intézkedések elvégzése után, amennyiben az egészségi állapot megfelel az értékelésre történő beutalás kritériumainak, az orvos az elektronikus rendszerben létrehozza a beutalót a személy mindennapi működésének értékelésére.
 
==== <u>2. lépés. A szükséges dokumentumok előkészítése</u> ====
A szükséges dokumentumok listája
 
Személyes iratok: útlevél, adóazonosító szám (RНОКПП), katonai igazolvány (hadkötelesek esetén).
 
Orvosi dokumentumok, beleértve:
 
# Járóbeteg-karton kivonatai (025/о vagy elektronikus karton), illetve kórházi kezelés vagy beavatkozás utáni zárójelentés (027/о űrlap): ezek igazolják az elvégzett kezelést és a beteg egészségi állapotát.
# Orvosi szakvélemények és műszeres vagy laboratóriumi vizsgálati eredmények: a dokumentumoknak tartalmazniuk kell az egészségügyi intézmény, az orvos vagy a laboratórium adatait, a beteg állapotát és diagnózisát a Betegségek Nemzetközi Osztályozása szerint; ideális esetben az eredmények rögzítve vannak az Egészségügyi Elektronikus Rendszerben (ЕСОЗ).
# Ha egészségügyi rehabilitáción vett részt, javasolt benyújtani az Egyéni Rehabilitációs Tervet (IRT).
# Előző orvosi-szociális szakértői bizottsági (МСЕК) határozatok vagy igazolások (ha rendelkezésre állnak).
 
A fogyatékosság okát igazoló dokumentumok:
 
Olyan dokumentumok, amelyek a fogyatékosság okának megállapítását megalapozzák (például a Katonai Orvosi Bizottság határozata vagy az Orvosi Tanács döntése a gyermek fogyatékosságáról).
 
Minden szükséges orvosi dokumentumot – beleértve a beutalót és a zárójelentéseket – szkennelt formátumban kell feltölteni az elektronikus rendszerbe. Ez lehetővé teszi az információ automatikus továbbítását az egészségügyi intézmények és a szakértői bizottságok között, egyszerűsítve az együttműködést.
 
Önnek csak annyi a teendője, hogy felkeresse kezelőorvosát, és előkészítse azokat a dokumentumokat, amelyek még nem szerepelnek az elektronikus rendszerben (például régi zárójelentések vagy szakvélemények). Az orvos az elektronikus rendszerben beutalót készít, feltüntetve minden szükséges információt, és csatolja a bizottság számára releváns dokumentumokat.
 
A rendszer e-mailben (a beteg vagy a meghatalmazott személy címére) értesíti Önt az értékelés formájáról, időpontjáról és helyszínéről. Elektronikus levelezési cím hiányában ajánlott levélben kapja meg az értesítést.
 
A szakértői bizottság döntését szintén e-mailben vagy ajánlott levélben küldik el, valamint megjelenik a kezelőorvos elektronikus rendszerében. A szükséges adatokat automatikusan továbbítják a Szociálpolitikai Minisztérium felé, hogy azokat felhasználhassák a juttatások, rehabilitációs segédeszközök vagy szociális szolgáltatások megállapításánál.
 
Az IRT orvosi része a szakértői bizottság döntésének részét képezi, amennyiben a fogyatékosságot megállapítják. Az ajánlások érvényességi ideje megegyezik a hozott határozat időtartamával.
 
Ha elveszítette korábbi МСЕК igazolását, forduljon a Nyugdíjalap területi hivatalához, mivel a Nyugdíjalap elektronikus rendszerei tartalmazzák a központi nyilvántartást minden olyan fogyatékossággal élő személyről, akik rokkantsági nyugdíjban részesülnek.
 
A dokumentumokat papírformában is be lehet nyújtani az egészségügyi intézményben történő szkennelés céljából a beutaló létrehozásakor. Ha rendelkezik ezekkel a dokumentumokkal elektronikus formátumban, átadhatja őket orvosának közvetlenül digitálisan is. Amennyiben azt szeretné, hogy az értékelésen meghatalmazott személy is jelen legyen, az ügyhöz csatolni kell egy nyilatkozatot, amely tartalmazza az illető adatait.
 
==== <u>3. lépés. Az elektronikus beutaló elküldése az értékelésre</u> ====
A benyújtott dokumentumok alapján a kezelőorvos az elektronikus rendszerben strukturált beutaló űrlapot hoz létre, és ahhoz csatolja a páciens összes dokumentumát. Az elektronikus rendszer ingyenes, és minden tulajdonformájú egészségügyi intézmény (állami, önkormányzati, magán) számára elérhető. Az űrlap tartalmazza a beutalás okára és céljára vonatkozó szükséges információkat.
 
Az orvossal együtt kiválasztják az értékelés kívánt formáját a meghatározott kritériumok alapján:
 
* Személyes (helyszíni) – a személy személyes jelenlétével.
* Távolléti (nem helyszíni) – a személy személyes jelenléte nélkül.
* Távgyógyászati (telemedicinás) – távkapcsolati eszközökön keresztül.
* Kiszállásos (helyszíni látogatás) – a személy tartózkodási vagy kezelési helyén.
 
A páciens az orvosával együtt kiválasztja az értékelésre kijelölt egészségügyi intézményt a megfelelő szakértői csapattal. Az egészségügyi intézmények listája és a szakértői csapatok profiljai megtekinthetők az Egészségügyi Minisztérium honlapján található irányítópulton [1]. Minden intézményben két vagy több azonos profilú csapat működik. A páciens bármely intézményben elvégeztetheti az értékelést, függetlenül a lakóhely szerinti bejelentéstől. Egy pácienshez csak egy aktív ügy tartozhat.
 
Amennyiben nincs technikai lehetőség az elektronikus rendszer használatára (amelyről az Egészségügyi Minisztérium honlapján tájékoztatást adnak), a beutalók, dokumentumok és az értékelési folyamat papíralapú ügyintézéssel történik, a minisztérium által meghatározott formanyomtatványok használatával. Amint a technikai lehetőség helyreáll, az ilyen döntéseket és dokumentumokat haladéktalanul be kell vinni az elektronikus rendszerbe.
 
==== <u>4. lépés. A dokumentumok előkészítése</u> ====
Az egészségügyi intézmény adminisztrátora megkapja a kezelőorvos által létrehozott beutalót, ellenőrzi azt és a csatolt dokumentumokat a teljesség és a követelményeknek való megfelelés szempontjából, különös tekintettel az értékelési forma és a beutalási kritériumok összhangjára.
 
Az adminisztrator jogosult a dokumentumokat a kezeloorvosnak visszakuldeni javitasra,amennyiben:
 
* hibák találhatók a dokumentumokban;
* nem felelnek meg az értékelésre történő beutalás kritériumainak;
* hiányoznak a szükséges dokumentumok, amelyeket a beutalóhoz kell csatolni a személy mindennapi működésének értékelésére vonatkozó eljárás 21. és 22. pontja szerint;
* a csatolt dokumentumok másolatainak minősége nem megfelelő, és ez megakadályozza azok megismerését.
 
Ilyen esetekben az adminisztrátor a dokumentumokat a beérkezéstől számított 5 munkanapon belül visszaküldi, megjelölve a visszaküldés okát. A hiányosságok kijavítása után a kezelőorvos ismételten elküldheti a dokumentumokat ugyanabba az intézménybe vagy egy másikba, ahol a megfelelő profilú szakértői csapat elérhető.
 
Amennyiben az ügy megfelelően előkészített és megfelel a kritériumoknak, az adminisztrátor rögzíti az ügy terjedelmét (az orvosi dokumentumok oldalainak számát) és a vizsgálathoz szükséges időintervallumot, továbbá az ügyet az elektronikus rendszerben „értékelésre kész” státuszba helyezi.
 
==== <u>5. lépés. Elektronikus sorba állítás</u> ====
Az ügyek elbírálása a beérkezés sorrendjében, az elektronikus rendszer által létrehozott elektronikus várólista alapján történik. Az ügyek elosztása a csapatok között véletlenszerű elven zajlik. A rendszer a szakértői csapatot a csapat profilja és a páciens fő diagnózisa közötti egyezés, valamint az értékeléshez szükséges szabad idő alapján választja ki.
 
A 2025-ös év folyamán bevezetésre kerül egy új funkció, amely lehetővé teszi, hogy a csapat összetétele minden egyes esetben egyedileg, a páciens fő- és kísérő diagnózisai alapján kerüljön meghatározásra.
 
Miután az ügy bekerül a várólistára, az elbírálás napjáig sem az adminisztrátor, sem a csapat tagjai nem tudják, melyik páciens ügyét fogják vizsgálni. Ugyanígy a páciens sem férhet hozzá annak a csapatnak a személyes összetételéhez, amely az értékelést végzi.
 
==== <u>6. lépés. A felülvizsgálat dátumának és időpontjának értesítése</u> ====
Miután az adminisztrátor elfogadta a beutalót elbírálásra, az értékelés formájáról, dátumáról és időpontjáról szóló értesítés megküldésre kerül:
 
* a páciensnek vagy a meghatalmazott személyének a beutalóban megadott e-mail címre, illetve ajánlott levélben, ha nincs elektronikus levelezési cím;
* az elektronikus rendszerben annak az orvosnak, aki a beutalót kiállította.
 
==== <u>7. lépés. Az értékelés lefolytatása a szakértői bizottság által</u> ====
Az értékelés napján a szakértői bizottság tagjai hozzáférést kapnak az ügyhöz és az érintett személy adataihoz. Az orvosoknak meg kell ismerkedniük az ügy dokumentumaival, valamint az értékelés alá vont személyt személyazonosító okmányaik alapján azonosítaniuk kell. Az orvosoknak továbbá nyilatkozniuk kell arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség az értékelés alá vont személlyel kapcsolatban.
 
Az értékelés során jegyzőkönyv készül, amelyben a bizottság minden tagjának álláspontja rögzítésre kerül minden egyes kérdésben, ezt követően kollektív döntés születik.
 
AZ ÉRTÉKELÉS KIJELÖLT IDŐPONTJÁBAN A SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG:
 
* elvégzi a mindennapi működés értékelését (áttekinti az összes benyújtott dokumentumot, valamint az érintett személy egészségi állapotát igazoló orvosi feljegyzéseket);
* a beutalóban meghatározott célnak megfelelően döntést hoz, például a fogyatékosság megállapításáról vagy elutasításáról.
 
A szakértői bizottság által az elektronikus rendszerben hozott döntést a csapat minden tagjának elektronikus aláírással kell hitelesítenie. Ha a dokumentumokat papírformában állítják elő, azokat a bizottság minden tagja kézzel írja alá.


A III. csoportos fogyatékosság megállapításának kritériumai az egészségkárosodás olyan mértéke, amely egy vagy több életviteli kategória mérsékelt, I. fokozatú korlátozását eredményezi:
AZ ÜGY NEM KERÜL ELBÍRÁLÁSRA VAGY AZ ELBÍRÁLÁST FELFÜGGESZTIK AZ ALÁBBI ESETEKBEN:


* I. fokozatú    korlátozás az önellátásban – önellátás képessége segédeszközök    használatával;
# Vis maior esetén, például hosszan tartó légiriadó, lövetés vagy aknaveszély esetén, illetve ha a páciens nem jelenik meg a személyes, távoli vagy helyszíni értékelésen.
* I. fokozatú    korlátozás az önálló mozgásban – önálló mozgás képessége nagyobb    időráfordítással, részleges mozgás és csökkent távolság megtételével;
# Ha az orvos összeférhetetlenségben áll az értékelés alá vont személlyel.
* I. fokozatú    korlátozás a tanulásban – általános típusú oktatási intézményekben való    tanulás képessége speciális oktatási rend betartásával és/vagy     segédeszközök, valamint más személyek (az oktatók kivételével)    segítségével;
# További orvosi vizsgálatokra történő beutalás esetén.
* I. fokozatú    korlátozás a munkavégzésben – részleges képességvesztés a teljes értékű    munkavégzéshez (a szakma elvesztése, a szakképzettség jelentős korlátozása    vagy a szakmai munkatevékenység volumene több mint 25%-kal csökken,    jelentős nehézség a szakmaszerzésben vagy elhelyezkedésben olyan személyek    esetén, akik korábban nem dolgoztak és nincs szakmájuk);
# Ha szükség van az orvosi-szociális szakértői bizottság (МСЕК) archív ügyiratára (az ok-okozati dokumentumok eredeti példányaihoz való hozzáférés miatt).
* I. fokozatú    korlátozás az eligazodásban – időben és térben való eligazodás képessége    segédeszközök használatával;
* I. fokozatú    korlátozás a kommunikációban – a kommunikáció képessége, amely lassult    sebességgel, csökkent információfeldolgozási és -átadási képességgel    jellemezhető;
* I. fokozatú    korlátozás a viselkedés kontrolljában – képesség részleges viselkedéskontrollra    különleges körülmények között.


A III. csoportos fogyatékossággal élő személyek, mérsékelt életviteli korlátozással, tanulhatnak és különféle munkatevékenységeket folytathatnak, szükség esetén fizikai hiányosságaik vagy károsodott szerveik kompenzálását szolgáló eszközök, valamint rehabilitációs intézkedések biztosításával.
==== <u>8. lépés. Lehetőség kiegészítő orvosi vizsgálatra történő beutalásra</u> ====
Szükség esetén a szakértői bizottság a személyt kiegészítő orvosi vizsgálatra utalhatja. Erre a lehetőségre csak egyszer kerülhet sor, hogy ne késleltesse a döntéshozatalt, kivéve azokat az eseteket, amikor a vizsgálat eredményeként új, a beutalóhoz csatolt orvosi dokumentációban nem szereplő állapotokat, diagnózisokat vagy a szervezet szerkezeti és funkcionális rendellenességeit fedezik fel, amelyek további kivizsgálást igényelnek.


''A fogyatékosság megállapításának eljárása''
A kiegészítő orvosi vizsgálat eredményének beérkezéséig az ügy elbírálását felfüggesztik. A döntés az ügyben a vizsgálat eredményeinek kézhezvétele és figyelembevétele után születik meg. A további elbírálás a páciens személyes jelenléte nélkül is lefolytatható.


Az egészségügyi megelőző és gyógyító intézmény irányításával, diagnosztikai, kezelési és rehabilitációs intézkedések elvégzése után, ha rendelkezésre állnak olyan adatok, amelyek igazolják a szervezet funkcióinak tartós károsodását, amelyeket betegségek, sérülések következményei vagy veleszületett rendellenességek okoznak, és amelyek az életvitelt korlátozzák, a személyek jogosultak a lakóhelyük vagy kezelőhelyük szerinti Orvosi-szociális szakértői bizottsághoz fordulni a rokkantság megállapítása céljából.
==== <u>9. lépés. A személy jogai az értékelés során</u> ====
A SZEMÉLYNEK JOGA VAN (A TÁVOLLÉTI ÉRTÉKELÉS FORMÁJA KIVÉTELÉVEL):


Az Orvosi-szociális szakértői bizottság egy speciális egészségügyi intézmény, amely a rokkantság megállapítására jelentkező személyek orvosi-szociális szakértését végzi, az egészségügyi megelőző és gyógyító intézmény irányítása alapján, diagnosztikai, kezelési és rehabilitációs intézkedések elvégzése után, ha rendelkezésre állnak adatok a szervezet funkcióinak tartós károsodásáról, amelyeket betegségek, sérülések következményei vagy veleszületett rendellenességek okoznak, és amelyek az életvitelt korlátozzák.
# Önállóan hang- vagy videofelvételt készíteni az értékelési folyamatról.
# Meghatalmazott képviselőt bevonni az értékelési eljárásba, megfelelő kérelmet benyújtva az értékelésre beutalót kiállító orvoshoz .


A rokkantság megállapítása céljából jelentkező személyek vizsgálata a 2009. december 3-án, az Ukrajna Minisztertanácsa által kiadott 1317-es számú rendelettel jóváhagyott Orvosi-szociális szakértés szabályzata szerint történik.
==== <u>10. lépés. Az ügy elbírálásának határideje</u> ====
A szakértői bizottságnak az ügyet legkésőbb 30 naptári napon belül be kell fejeznie attól a naptól számítva, amikor az egészségügyi intézmény elfogadta az elektronikus beutalót elbírálásra (az adminisztrátor jelölése szerint, miszerint az ügy készen áll a sorba állításra).


''Az Orvosi-szociális szakértői bizottságok megállapítják:''
A döntést a szakértői bizottság az ügy elbírálásának napján hozza meg, kivéve, ha kiegészítő orvosi vizsgálatra van szükség, vagy ha a bizottság összetételét meg kell változtatni .


1.     A rokkantsági csoportot, annak okát és a bekövetkezés időpontját. Egy személy egyszerre csak egy rokkantsági csoportba és egy ok alapján ismerhető el rokkantsággal rendelkező személynek. Ha a rokkantsági csoport emelkedik egy súlyosabb betegség kialakulása esetén, a rokkantság okát a rokkantsággal élő személy választása szerint állapítják meg. Ha a rokkantság egyik oka a gyermekkorból eredő rokkantság, akkor két okot tüntetnek fel.
==== <u>11. lépés. A döntés meghozatala és annak felépítése</u> ====
Az értékelés eredményei alapján a szakértői bizottság megállapítja vagy meghatározza:


2.     Az egészségi állapot alapján a rokkantsággal élő személy számára javasolt munkatevékenységek típusait.
* a személy életvitelének korlátozottsági fokát; a keresőképtelenség meghosszabbításának szükségességét (ha ez szükséges, az ügy vezetője orvosi szakvéleményt készít);
* a rokkantság tényét, annak okát és kezdetének időpontját;
* a szakmai munkaképesség-csökkenés mértékét (százalékban kifejezve);
* a folyamatos gondozás szükségességét;
* a mozgásszervi rendellenességgel élő fogyatékos személy vagy gyermek részére gépjármű-használati jogosultságot és a vezetésre vonatkozó ellenjavallatokat;
* a szociális, pszichológiai-pedagógiai, szakmai, munka- és/vagy sportrehabilitáció szükségességét;
* a szükséges rehabilitációs segédeszközök és/vagy orvostechnikai eszközök típusát és mennyiségét;
* az egészségügyi rehabilitációs ellátás igénybevételének szükségességét (ha ilyen szükségletet állapítanak meg, az ügy vezetője elektronikus beutalót állít ki);
* az életvitel tartós korlátozottságának fokát, amely alapján a személy szociális ellátó intézmény bentlakásos részlegébe irányítható;
* a fogyatékos személy vagy az a személy halálának okát, akinek a munkaképesség-csökkenését a bizottság százalékos arányban határozta meg, a halotti anyakönyvi kivonat alapján, ha a jogszabályok kedvezményeket biztosítanak az elhunyt családtagjai számára.


3.     A rokkantság ok-okozati összefüggését a gyermekkorban keletkezett betegséggel vagy sérüléssel, veleszületett rendellenességgel.
Amennyiben a rokkantságot megállapították, a döntés részeként ajánlások is készülnek, amelyek az egyéni rehabilitációs program orvosi részét képezik.


4.     A szakmai baleset vagy foglalkozási betegség miatt elszenvedett foglalkoztathatóság-csökkenés mértékét.
A MÁS TERÜLETEKEN NYÚJTANDÓ SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK A KÖVETKEZŐKET TARTALMAZZÁK:


5.     A politikai elnyomás vagy a csernobili katasztrófa következtében sérült személyek egészségi állapotának romlásának mértékét, rokkantsági csoportját, okát, összefüggéseit és a rokkantság bekövetkezésének időpontját.
# Az egészségügyi rehabilitáció szükségessége (ha ezt az igényt már az értékelés során megállapítják, a páciens számára elektronikus beutalót állítanak ki erre a szolgáltatásra), a rehabilitációs segédeszközökkel és orvosi termékekkel való ellátás, valamint a gyógyüdülés szükségessége.
# A munkahelyi környezet lehetséges kialakításának, a szakmai és munka-rehabilitáció szükségességének meghatározása, valamint azoknak a szakmai tevékenységi korlátozásoknak a megjelölése, amelyek ronthatják az egészségi állapotot; ajánlás a foglalkoztatási központ vagy az online tanácsadási szolgáltatások felkeresésére pályaorientáció vagy átképzés céljából.
# A pszichológiai-pedagógiai rehabilitáció szükségességének megállapítása, továbbá ajánlás az inkluzív forrásközpont felkeresésére a személy komplex pszichológiai-pedagógiai fejlettségének felmérése érdekében.
# A szociális és háztartási rehabilitáció szükségességének meghatározása, valamint ajánlás az illetékes hatóságok felkeresésére az állami segély vagy rokkantsági nyugdíj megállapítása, illetve a szociális szolgáltatások igénybevételére vonatkozó értékelés elvégzése érdekében.


6.     Azoknak az orvosi javallatoknak a megállapítását, amelyek alapján a rokkantsággal élő személy jogosult különleges gépjármű használatára, valamint az ellenjavallatokat a gépjárművezetéshez.
Személyes vagy helyszíni értékelés esetén a döntés és az egyéni rehabilitációs programhoz tartozó ajánlások nyomtatott példányát a személy aláírja.


'''Szükséges dokumentumok listája:'''
'''FONTOS:'''


•        kitöltött beutaló formanyomtatvány, melyet az Egészségügyi Szociális Bizottság elnöke és tagjai aláírnak, valamint az egészségügyi intézmény pecsétjével van ellátva (088/о forma, amelyet az Ukrán Egészségügyi Minisztérium 2012. február 14-i, 110-es számú rendelete hagyott jóvá);
A rokkantság megállapításának dátuma az a nap, amikor az értékelési beutaló a szakértői bizottsághoz beérkezett (az adminisztrátor jelölése szerint: az ügy készen áll a sorba állításra).


•        útlevél és útlevélmásolat;
Ha a fogyatékos személy az ismételt vizsgálatot alapos okból mulasztotta el, vagy újból fogyatékosnak minősítik, a rokkantsági nyugdíj kifizetését attól a naptól kezdve visszamenőlegesen helyreállítják, amikor azt megszüntették, legfeljebb három évre visszamenőleg, amennyiben a bizottság megállapítja, hogy az érintett személy ez idő alatt is fogyatékosnak minősül.


•        járóbeteg orvosi karton (járóbeteg könyv - 025/о forma, amelyet az Ukrán Egészségügyi Minisztérium 2012. február 14-i, 110-es számú rendelete hagyott jóvá);
Ha az ismételt vizsgálat során a személyt másik rokkantsági csoportba (magasabb vagy alacsonyabb) sorolják át, a nyugdíjat erre az időszakra az előző rokkantsági csoport alapján fizetik ki .


•        munkakönyv vagy annak másolata, amelyet a munkahelyi személyzeti osztály szakemberei vagy közjegyző hitelesítettek az utolsó munkahelyről;
==== <u>12. lépés. A szakértői bizottság döntésének megküldése</u> ====
AZ ÉRTÉKELÉS BEFEJEZÉSE UTÁN A SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG DÖNTÉSÉNEK KIVONATÁT MEGKÜLDIK:


•          az összes eredeti dokumentum, amelyet a 088/c formanyomtatványban tüntettek fel, nevezetesen: az egészségi állapot igazolása sebésztől, neurológustól, terapeutától és más szakértőktől, különösen azoktól, akik az adott betegséggel foglalkoznak, amely miatt a beteg a rokkantság megállapítását várja; az eredeti röntgenvizsgálatok és laboratóriumi elemzések. A főbetegség diagnózisát a beteg kórlapjából (epikrízisből) kell megállapítani.
* a felülvizsgálaton részt vevő személy elektronikus levelezési címére;
* ha nincs e-mail cím – ajánlott levélben (5 napon belül) a bejelentett vagy nyilvántartásba vett lakóhely, illetve tartózkodási hely címére;
* az elektronikus rendszerben – annak az orvosnak, aki az értékelésre beutalta a személyt (a páciens kérésére az orvos kinyomtathatja és papírformában átadhatja a dokumentumot) .


Az elemzések és zárójelentések dátumának összhangban kell lennie a kezelés és vizsgálatok időtartamával, valamint az orvosi igazolások dátumaival. Azokat a dokumentumokat, amelyek a rokkantság ok-okozati összefüggésének megállapításához szükségesek, eredetiben vagy hitelesített másolatban kell benyújtani a törvény által előírt rend szerint.
==== <u>13. lépés. Adatcsere</u> ====
A döntésből származó információkat az elektronikus rendszeren keresztül továbbítják Ukrajna Szociálpolitikai Minisztériumához, hogy azokat a nyugdíj- vagy szociális juttatások megállapításához, valamint a rehabilitációs segédeszközök és szociális szolgáltatások biztosításához felhasználják.


'''Az ügyintézés határideje'''
Ezenkívül, ha a fogyatékosságot vagy a munkaképesség-csökkenés mértékét megállapítják, a szakértői bizottság értesíti a területi toborzó- és szociális támogató központot az érintett hadkötelesekről és sorköteles személyekről .


Az egészségügyi megelőző intézmény orvosi-tanácsadó bizottsága (OTB) a rokkantság megállapítása érdekében jelentkező személyeket a minisztérium által jóváhagyott formanyomtatvány alapján továbbítja a bizottság vizsgálatára.
==== <u>14. lépés. További lépések a döntés kézhezvétele után</u> ====


A bizottság időben elvégzi a rokkantság megállapítása érdekében jelentkező személyek vizsgálatát (újabb vizsgálatot).  
* Miután a személy megkapta a szakértői bizottság döntésének kivonatát, megkezdődik jogainak érvényesítési folyamata, amely az illetékes intézményekhez való önálló benyújtással történik az egyéni szükségleteknek megfelelően, többek között:
* A fogyatékossággal élő személyek területi szociális támogató alapja – a rehabilitációs segédeszközök (RSZ) igénylésére.
* A területi toborzó- és szociális támogató központ (TTK és ST) – a mozgósítás alóli halasztás kérelmezésére (szükség esetén).
* Ukrajna Nyugdíjalapja (PFU) – a nyugdíj megállapítására vagy kifizetésének meghosszabbítására, ha az már folyamatban van.
* A lakossági szociális védelmi hivatal (USZN) – a gyermekkoruktól fogyatékos személyek állami támogatásának, valamint az ápolással kapcsolatos szociális juttatások és kedvezmények megállapítására vagy meghosszabbítására.


A bizottság a munkaképtelen személy vizsgálatát, aki a szociális-orvosi szakértői vizsgálatért fordul, az orvosi-tanácsadó bizottság beutalójának beérkezésétől számított öt munkanapon belül végzi el, és döntést hoz a rokkantság fennállásáról vagy hiányáról. Az első alkalommal történő szociális-orvosi szakértői vizsgálaton a személyt a háziorvosának vagy az orvosi-tanácsadó bizottság elnökének kísérnie kell.  
Ezek a kérelmek szükségesek a jogszabályok által biztosított jogok gyakorlásához és az átfogó támogatás biztosításához.


Ha fennállnak a távoli (levelezős) szociális-orvosi szakértői vizsgálat feltételei, a bizottság a beutaló beérkezésétől számított három munkanapon belül végzi el a vizsgálatot. Amennyiben az elnök vagy a bizottság egyes tagjai (még egyetlen tag is) nem értenek egyet a hozott döntéssel, eltérő véleményüket a bizottsági vizsgálati jegyzőkönyvben rögzítik, amelyet három napon belül továbbítanak a megyei vagy központi városi bizottságnak.
==== <u>15. lépés. A szakértői bizottság döntésének fellebbezése. Közigazgatáson kívüli és bírósági eljárás</u> ====
Közigazgatáson kívüli eljárás.


'''Elutasítási okok'''
Ha a személy nem ért egyet a szakértői bizottság döntésével, joga van azt megfellebbezni:


A rokkantsági csoport megállapítását célzó szociális-orvosi szakértői vizsgálat (SZOSZV) leggyakoribb elutasítási okai a következők:
Fordulhat a Funkcionális Állapotértékelési Központhoz – ehhez írásos panaszt kell benyújtania papírformában a Funkcionális Állapotértékelési Központ címére.


1.     Hiányos vizsgálat, a betegség indoklásának elégtelensége.
A panaszt a szakértői bizottság döntésének kivonatától számított 40 naptári napon belül kell benyújtani a panaszosnak (vagy meghatalmazott képviselőjének). A panaszokat a Központ szakértői bizottságai bírálják el, amelyek tagjai az ország különböző állami egészségügyi intézményeiből származó orvosokból állnak.


2.     Bizonyos (kiegészítő) orvosi dokumentumok hiánya, ami miatt nem lehet megállapítani a rokkantság mértékét.
Ha a panasz benyújtásának határideje igazolt okokból (pl. kiküldetés, ideiglenes munkaképtelenség, katonai szolgálat) elmulasztásra került, kérelmet lehet benyújtani a Központhoz a határidő helyreállítása érdekében. A kérelemhez csatolni kell a mentő okokat igazoló dokumentumok másolatát. A kérelmet elektronikus vagy papírformában is be lehet nyújtani. A Központ öt munkanapon belül megvizsgálja az ilyen kérelmeket, és döntéséről postán vagy elektronikus úton értesíti a kérelmezőt. Ha a határidőt helyreállítják, a panaszt a Központ értesítésének kézhezvételét követő 10 munkanapon belül kell benyújtani.


3.     Diagnózisok vagy tünetek hiánya vagy elégtelensége stb.
A panaszok elbírálása történhet személyesen, távolléti formában vagy telemedicinális eszközök használatával. A Központ szakértői bizottsága elemzi a dokumentumokat, meghallgatja a panaszos vagy meghatalmazott képviselőjének magyarázatait, és szükség esetén ismételt értékelést végez. Az ismételt értékelés a Központ által kijelölt egészségügyi intézményben elvégzett orvosi vizsgálat eredményei alapján történik. Ha a panaszos megtagadja az orvosi vizsgálatot vagy nem jelenik meg rajta (kivéve kiküldetés, ideiglenes munkaképtelenség vagy mozgósítás esetén), a Központ szakértői bizottsága döntést hoz a megtámadott határozat hatályon kívül helyezéséről .


'''Különleges esetek'''
'''A Felülvizsgálati Központ döntése'''


Bizonyos esetekben, amikor a személy egészségi állapota miatt nem tud megjelenni a bizottság vizsgálatán (újabb vizsgálaton), és az orvosi-tanácsadó bizottság véleménye szerint, valamint távoli lakóhelye miatt, a vizsgálatot az illető lakóhelyén (otthon) végzik el. Ez vonatkozik az idős vagy rokkantsággal élő személyek állandó bentlakásos intézményeire, hajléktalanok szociális védelmét ellátó intézményekre, társadalmi adaptációs központokra, valamint az egészségügyi intézményekre, ahol az adott személy kezelést kap.
A panasz elbírálása után a Felülvizsgálati Központ a következő döntéseket hozhatja:


Azoknak a személyeknek, akiknél anatómiai hibák vagy más visszafordíthatatlan szerv- és rendszerfunkció-zavarok állnak fenn, beleértve a felső és/vagy alsó végtagok (vagy azok részeinek) visszafordíthatatlan elvesztését (amputációját), valamint azoknak, akiknél a felülvizsgálat időpontja a "Kötelező állami nyugdíjbiztosításról" szóló ukrán törvény 26. cikkében meghatározott nyugdíjkorhatár elérése után következik be, a megfelelő rokkantsági csoport időkorlát nélkül kerül megállapításra ('''határozatlan időre''').
* a megtámadott határozat megerősítése;
* a megtámadott határozat megsemmisítése;
* új határozat meghozatala (ebben az esetben a Felülvizsgálati Központ szakértői bizottsága maga hozza meg az új döntést a panaszos értékelésének eredményei alapján).


Azoknak a személyeknek, akik a terrorellenes műveletben való közvetlen részvétel során, vagy annak biztosítása alatt, illetve a Nemzeti Biztonság és Védelem, az Oroszországi Föderáció fegyveres agressziójának visszaverése és visszatartása érdekében, a Donyecki és Luhanszki területeken, vagy ezek végrehajtásának biztosításában közvetlenül érintett területeken sérülést szenvedtek, amely visszafordíthatatlan veszteséget okozott (ideértve a végtagok vagy részeik amputációját, egyéb szerv elvesztését vagy annak teljes, tartós funkcióvesztését), ami rokkantságot eredményezett, a rokkantsági csoportot határozatlan időre, a jogszabályban meghatározott kritériumoknál magasabb fokozatban állapítják meg, de nem haladhatja meg az I. csoportot. Az ilyen személyek esetében a rokkantsági csoport emelésére irányuló felülvizsgálat személyes kérelem alapján vagy törvényi képviselőjük kérésére, az egészségi állapot vagy munkaképesség változása esetén, illetve bírósági döntés alapján történik.
A panasz elbírálásának eredményeként született végső döntést a szakértői bizottság valamennyi tagja aláírja.


'''A rokkantság megállapításának időpontja''' és a munkaképesség-csökkenés mértéke
A szakértői bizottságok által hozott döntések fellebbezésének eljárása részletesen ismertetésre kerül a „Személy mindennapi funkcionális állapotának értékelése” című rendelet „Az értékelési eredmények fellebbezése” fejezetében.


azon nap, amikor a bizottsághoz beérkeznek azok a dokumentumok, amelyek igazolják a szervezet funkcióinak tartós károsodását, melyet a betegségek, sérülések vagy veleszületett rendellenességek okoznak, és amelyek korlátozzák az érintett személy normális életvitelét.
Ez az eljárás biztosítja a személy jogát a döntés felülvizsgálatára, valamint az eljárás objektivitását és tisztességességét.


'''A döntés elleni fellebbezés'''
A panaszos a panasz benyújtását követően bármely szakaszban visszavonhatja azt. Ilyen esetben a Funkcionális Állapotértékelési Központ elfogadja a visszavonást, és a panaszt érdemi vizsgálat nélkül lezárja.


''Peren kívüli eljárás''
A panasz visszavonásának elfogadását követően ugyanazon döntés elleni ismételt panasz benyújtása a Funkcionális Állapotértékelési Központhoz nem megengedett .


Amennyiben a betegnek elutasították a rokkantsági státusz megállapítását, vagy nem ért egyet a járási, több járási vagy városi bizottság döntésével, jogosult írásos kérelmet benyújtani (mellékelve a szociális-orvosi szakértői vizsgálat (SZOSZV) határozatának másolatát) a megyei vagy központi városi bizottsághoz, legkésőbb egy hónapon belül a SZOSZV határozat kézhezvételétől számítva.
'''Bírósági eljárás.'''


A kérelmet be lehet nyújtani az azt elbíráló SZOSZV-hez vagy az illetékes megyei egészségügyi igazgatósághoz, ahol a beteg lakik. A vizsgálatot végző bizottság vagy az egészségügyi igazgatóság a beérkezéstől számított három napon belül továbbítja a rendelkezésre álló dokumentumokat a megyei vagy központi városi bizottsághoz, amely a dokumentumok beérkezésétől számított egy hónapon belül ismételt vizsgálatot tart, és meghozza az új döntést.  
A bizottság döntése bíróság előtt is megtámadható közigazgatási kereset benyújtásával, amelyet a döntés meghozatalától számított hat hónapon belül kell előterjeszteni. Az ügy alperese a Funkcionális Állapotértékelési Központ lesz.


A vizsgálat időpontjáról és helyszínéről az állampolgárt telefonon és postán értesítik. Amennyiben a megyei SZOSZV döntésével nem ért egyet, a beteg kérelmet nyújthat be az Ukrajna Egészségügyi Minisztériumához (MOZ). A MOZ, ha a szociális-orvosi szakértői vizsgálattal kapcsolatos jogszabálysértésre utaló tényeket észlel, utasítja a MOZ Központi Szociális Orvosi Szakértői Bizottságát, illetve egy másik megye központi városi vagy megyei bizottságát, hogy vizsgálják felül az ügyet az összes rendelkezésre álló körülmény figyelembevételével, valamint egyéb intézkedéseket tesz a jogszabályok betartásának biztosítása érdekében a szociális-orvosi szakértői vizsgálat során.
A közigazgatási perek, amelyek az Értékelési Központ (ÉKOPFO) döntésének megtámadásával kapcsolatosak, a felperes választása szerint tárgyalhatók:


Különösen bonyolult esetekben a MOZ Központi Szociális Orvosi Szakértői Bizottsága, a megyei és központi városi bizottságok, valamint a MOZ irányíthatják a rokkantság megállapítása iránt kérelmező személyeket orvosi-szociális szakértői vizsgálatra az alábbi intézményekhez: az Ukrán Állami Tudományos Kutatóintézet a Rokkantság Orvosi-Szociális Problémáiról (Dnipro, Feodosiya Makarevskoho krt. 1/a), a Rokkantsággal Élő Személyek Rehabilitációs Tudományos Kutatóintézete (Vinnica, Hmelnytske u. 104)
– a felperes bejegyzett lakóhelye, tartózkodási helye vagy tényleges tartózkodási címe szerinti közigazgatási bíróságon, vagy


A vizsgálat után az említett tudományos kutatóintézetek konzultatív véleményt készítenek, mely a bizottság számára ajánlásként szolgál.
– az alperes székhelye szerinti közigazgatási bíróságon.


'''Bírósági eljárás'''
FONTOS. Ezen ügytípus esetében a peren kívüli vitarendezés kötelező, mivel jelenleg még nincs kialakult bírósági gyakorlat az ÉKOPFO döntéseinek megtámadására.


A bizottság döntése bíróság előtt megtámadható, ha a kérelmező az SZOSZV döntésétől számított hat hónapon belül közigazgatási keresetet nyújt be a bírósághoz. A per alperese az illetékes Orvosi-Szociális Szakértői Központ lesz. A közigazgatási ügyeket a kérelmező választása szerint annak a területi bíróságnak az illetékességi területén lehet tárgyalni, ahol a kérelmező lakik, tartózkodik vagy tartózkodási helye van, vagy pedig az alperes székhelye szerinti bíróságon.
A bírósági illetéket Ukrajna „A bírósági illetékekről” szóló törvényének 4. cikke (3) bekezdésének 1. pontja szerint kell megfizetni.


A bírósági eljárás illetékét az Ukrajna „A bírósági illetékekről” szóló törvényének 4. cikkének 3. részének 1. pontja szerint kell megfizetni.
Az illeték automatikus kiszámítása elérhető a „Bírósági hatóság” honlapján .
Отримано з https://legalaid.wiki/index.php?title=Fogyatékosság_és_annak_megállapításának_rendje